kifejezések
TESTRÉSZEK
AGO |
ÁLL |
HANA |
ORR |
ATAMA |
FEJ |
KAO |
ARC |
GAMMEN |
ARC |
KUBI |
NYAK |
KUCHI |
SZÁJ |
ME |
SZEM(EK) |
MIMI |
FÜL(EK) |
NODO |
TOROK |
CHUDAN - NYAK ÉS ÁGYÉK KÖZÖTTI RÉSZ
HARA |
GYOMOR, HAS |
HIZO |
LÉP |
KATA |
VÁLL |
KINTAMA |
HERE |
KOSHI |
CSÍPŐ |
MIZO-OCHI |
GYOMORSZÁJ |
MUNE |
MELLKAS |
ROKKOSTU |
BORDA, BORDÁK |
SAKOSTU |
KULCSCSONT |
SENAKA |
HÁT |
SHINZO |
SZÍV |
SOKEI |
ÁGYÉK |
UDE, TE - KAR, KÉZ
HIJI |
KÖNYÖK |
KANSETSU |
IZÜLET |
KOBUSHI |
ÖKÖL |
KOTE |
ALKAR |
TE |
KÉZ |
TEKUBI |
CSUKLÓ |
UDE |
KAR |
YUBI |
UJJ(AK) |
ASHI - LÁB
ASHI |
LÁB |
ASHIKUBI |
BOKA |
ASHIYUBI |
LÁBUJJ |
FUTO-MOM |
COMB(OK) |
HIZA |
TÉRD(EK) |
KAHANSHIN |
ALSÓTEST |
KANSETSU |
IZÜLET |
SUNE |
SÍPCSONT(OK) |
TSUMASAKI |
LÁBUJJHEGYEK |
TESTFEGYVEREK
UDE, TE - KAROK ÉS KEZEK
Empi |
Könyök |
Haisho |
Kézhát |
Haito |
Belső kézél (hüvejkujj felől) |
Hiji |
Könyök |
Hiraken |
Lapos ököl |
Hitosashiyubi |
Mutatóujj |
Ippon-Ken |
Ujjizület-ököl |
Ippon Nukite |
Egyujjas szúró kéz |
Keiko |
Madárcsőr-kéz |
Kobushi |
Ököl |
Koken |
Csuklóhát |
Kote |
Alkar |
Nakayubi |
Középsőujj |
Nihon-nukite |
Kétujjas szúró kéz |
Nukite |
Szúró kéz |
Seiken |
Egyenes ököl |
Shotei |
Tenyérpárna |
Shuto |
Kézél |
Tettsui |
Kalapácsököl |
Toho |
A hüvejkujj és mutatóujj közötti rész |
Uraken |
Fordított ököl, ökölhát |
ASHI - LÁBAK
Chusoku |
Talppárna, ujjak alatti rész |
Haisoku |
Rüszt |
Hiza |
Térd |
Kakato |
Sarok |
Sokuto |
Talpél |
Sune |
Sípcsont |
Teisoku |
Talp, lábboltozat |
IRÁNYOK
ÁLTALÁNOS
AGE |
EMELKEDŐ |
CHUDAN |
KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között) |
ENKEI |
KÖRKÖRÖS |
GEDAN |
ALSÓ SZINT (ágyék és alatta) |
GYAKU |
HÁTSÓ, ELLENTÉTES |
JODAN |
FELSŐ SZINT (nyak és fej) |
JUJI |
KERESZTEZETT |
JUN |
EGYENESEN VÁLLTÓL |
MAWASHI |
KÖRKÖRÖS, FORGÓ |
MOROTE |
MINDKÉT KÉZ(ZEL) |
NANAME |
ÁTLÓS(AN) |
OI |
ELŐL LEVŐ |
OROSHI |
SÜLLYEDŐ, LEFELÉ IRÁNYULÓ |
SAYU |
BALRA ÉS JOBBRA |
SHOMEN |
ELŐRE |
SOTO |
KÜLSŐ |
TOBI |
UGRÁS, UGRÓ |
UCHI |
BELSŐ |
YOKO |
OLDAL |
HAPPO (Nyolc fő mozgásirány)
MAE |
ELŐRE |
USHIRO |
HÁTRA |
MIGI |
JOBBRA |
HIDARI |
BALRA |
MIGI-MEA |
JOBBRA-ELŐRE |
MIGI-USHIRO |
JOBBRA-HÁTRA |
HIDARI-MEA |
BALRA-ELŐRE |
HIDARI-USHIRO |
BALRA-HÁTRA |
NANAME |
ÁTLÓS(AN) |
SZINTEK
CHUDAN |
KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között) |
GEDAN |
ALSÓ SZINT (ágyék és alatta) |
JODAN |
FELSŐ SZINT (nyak és felette) |
JOHANSHIN |
FELSŐ SZINT |
KAHANSHIN |
ALSÓ SZINT (ágyék és alatta) |
ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK
EDZÉSKIFEJEZÉSEK
ASHI O FUITE |
RÁZD LE A LÁBAD |
CHIKARA IRETE |
MEGFESZÍTVE, ERŐVEL |
FUITE |
RÁZD LE (kéz vagy láb) |
FUMIKONDE |
MOZGÁS, LÉPÉS A PADLÓN |
HAJIME |
RAJTA!, MENJ! |
HANTAI |
ELLENTÉTES OLDAL |
IBUKI |
IZOTÓNIÁS (YANG) LÉGZÉS |
IDO-KIHON |
ALAPMOZGÁSOK |
IDO-GEIKO |
ALAPMOZGÁSOK |
KAITEN |
KÖRBEFORDULÁS, FORGÁS |
KAMAETE |
POZÍCIÓBA, VEDD FEL AZ ÁLLÁST |
KIAI |
HARCI KIÁLTÁS |
KIAI IRITE |
HANGOS KIAI |
KIHON |
ALAPOK |
KIHON-GEIKO |
ALAP TECHNIKÁK |
KIME |
ÖSSZPONTOSÍTÁS |
KUMITE |
MÉRKŐZÉS, KÜZDÉS |
IPPON KUMITE |
EGY LÉPÉSES KÜZDELEM |
JIYU KUMITE |
KÖTETLEN, SZABAD KÜZDELEM |
JISSEN KUMITE |
TELJES ERŐVEL KÜZDÉS, BEVINNI A TALÁLATOKAT |
MA-AI |
A KÜZDŐK KÖZÖTTI IDŐ ÉS TÁVOLSÁG |
MAWATTE |
FORDULJ MEG |
MOKUSO |
SZEMEK CSUKVA MEDITÁCIÓHOZ |
NAORE |
VISSZA A KIINDULÓ HELYZETBE |
NOGARE |
CSENDES, PIHENTETŐ LÉGZÉS |
OSU |
MEGÉRTÉS, TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS KIFEJEZÉSE |
EGYEBEK
OTOGAI |
EGYMÁST |
OTOGAI NI REI |
MEGHAJLÁS EGYMÁSNAK |
REI |
MEGHAJLÁS |
SEIZA |
TÉRDELŐ HELYZET |
TO O FUITE |
RÁZD LE A KEZEID |
URA |
ELLENKEZŐ, FORDÍTOTT, |
YAKUSOKU KUMITE |
ELŐRE MEGBESZÉLT KÜZDELEM |
YAME |
ÁLLJ!, VÉGE |
YASUME |
PIHENJ!, LAZITS! |
YOI |
FELKÉSZÜLNI! |
YUK-KURI |
LASSAN |
SZÁMOK, SZÁMRENDSZEREK
A japánoknak két számrendszerük van. Egyik hazai, másik kínai. A japán számokat használják a kor meghatározására és amikor a dolgok mennyiségéről van szó. A kínai a méreteknél, pénznél, távolságnál.
Tíz felett csak a kínai számokat használják. Japán-Kínai 1 = hitotsu, hito-1 = ichi
2 = futatsu, futa-2 = ni
3 = mittsu, mi-3 = san
4 = yotsu, yon yo-4 = shi
5 = itsutu, itsu-5 = go
6 = muttsu, mu-6 = roku
7 = nanatsu, nana-7 = shichi
8 = yattsu, ya-8 = hachi
9 = kokonotsu, kokono9 = ku
10= to, to-10 = ju11 = ju-ichi
12 = ju-ni
...
20 = niju
30 = sanju
40 = yonju
50 = goju
60 = rokuju
70 = nanaju
80 = hachiju
90 =kyuju100 = hyaku 1000 = sen 10000 = man Mivel a SHI japán alapjelentése halál, ritkán használják, helyette a japán YON terjedt el. A két rendszer használata bonyolult, de a karatés általában boldogul az első 10 kínai számmal is.
DO |
FOK (SZÖGMÉRTÉK) |
HYAKU-HACHIJU-DO |
180 FOK |
KYUJU-DO |
90 FOK |
YONJUGO-DO |
45 FOK |
KAI |
-SZOR, -SZER, -SZÖR |
IK-KAI |
EGYSZER |
NIKAI |
KÉTSZER |
SANKAI |
HÁROMSZOR |
YONKAI |
NÉGYSZER |
GOKAI |
ÖTSZÖR |
ROK-KAI |
HATSZOR |
NANAKAI |
HÉTSZER |
HAK-KAI |
NYOLCSZOR |
KYU-KAI |
KILENCSZER |
JUK-KAI |
TÍZSZER |
GOJUK-KAI |
ÖTVENSZER |
HYAK-KAI |
SZÁZSZOR |
SHIAI - VERSENY
Aka |
Piros (öves) |
Aka no kachi |
Győz a piros |
Awasete ippon |
Pontozásos győzelem |
Chui |
Figyelmeztetés szabálytalan technikáért |
Encho-sen |
Hosszabbítás |
Fukushin |
Sarokbíró |
Genten |
Pontlevonás szabálytalanságért |
Hajime |
Rajta! |
Hansoku Chui |
Hivatalos figyelmeztetés |
Hansoku Make |
Vesztés leléptetéssel |
Hantei |
(Bírói) döntés |
Hantei Onegaishimasu |
“Bírók döntsenek kérem” |
Hata |
Zászló |
Ippon |
Teljes pont |
Jo-gai |
Küzdőtéren kívül |
Jo-nai |
Küzdőtéren belül |
Jun-yusho |
Második helyezett |
Kachi |
Győzelem |
Ni-in |
Második helyezett |
Sekai Taikai |
Világbajnokság |
Shiai |
Verseny, meccs |
Shiai-jo |
Küzdőtér |
Shik-kaku |
Kizárás, leléptetés |
Shinpan(-in) |
Bíró |
Shiro |
Fehér (öves) |
Shiro no kachi |
Fehér győz |
Shushin |
Vezetőbíró |
Tameshiwari |
Törés |
Waza-ari |
Fél-pont |
Yame |
Állj! |
Yusei kachi |
Nyerés fölénnyel, technikai KO |
Yusho |
Első hely |
Zenkoku Taikai |
Nemzeti bajnokság |
Zoko |
Folytasd a küzdelmet! |
WAZA - TECHNIKÁK
Ashi Barai |
Lábsöprés |
Barai |
Kaszálás, védés, kitérés |
Chokuzuki |
Egyenes ütés |
Enkei |
Körkörös |
Geri |
Rúgás |
Gyaku |
Fordított, szemben levő |
Juji |
Keresztezett |
Kake |
Horgos |
Kekomi |
Szúró rúgás |
Geri-Waza |
Rúgástechnika |
Kizami |
Döfés |
Morote |
Két kezes |
Oi |
Elöl levő, elsö |
Taoshiwaza |
Földrevitel |
Tobi |
Ugrás |
Tobi Geri |
Ugró rugás |
Tsuki |
Ütés |
Uke |
Védés |
Uke waza |
Védő technikák |
Waza |
Technika |
KIHON WAZA - ALAPTECHNIKÁK
SEIKEN – EGYENES ÖKÖL
Seiken Chudan Tsuki |
Egyenes ütés középre (gyomorszáj) |
Seiken Jodan Tsuki |
Egyenes ütés magasra (fej) |
Seiken Ago Uchi |
Állracsapás ököllel |
Seiken Mawashi Uchi |
Köríves csapás ököllel |
URAKEN – FORDÍTOTT ÖKÖL
Uraken Shomen Uchi |
Fordított ököl előre |
Uraken Sayu Uchi |
Fordított ököl oldalra |
Uraken Hizo Uchi |
Fordított ököl lépre (bordára) |
Uraken Shita Uchi |
Fordított ököl gyomorszájra |
SHUTO - KÉZÉL
Shuto Gammen Uchi
Kézél csapás fejre
Shuto Sakotsu Uchi
Kézél csapás kulcscsontra
Shuto Sakotsu Uchikomi
Vezetett kézél csapás kulcscsontra
Shuto Hizo Uchi
Kézél csapás lépre
Shuto Uchi Uchi
Belső kézél csapás nyakra
HIJI - KÖNYÖK
Jodan Hiji Ate |
Könyök fejre |
Chudan Hiji Ate |
Könyök testre |
Hiji Age Uchi |
Könyök felütés |
Hiji Oroshi Uchi |
Könyök lefelé csapás |
UKE - VÉDÉSEK
Jodan Uke |
Felső védés |
Chudan Uchi Uke |
Középső kifelé védés |
Chudan Soto Uke |
Középső befelé védés |
Gedan Barai |
Alsó védés (kaszálás) |
Chudan Uchi Uke Gedan Barai |
Egyik kéz kifelé, másik lefelé véd |
Chudan Soto Uke Gedan Barai |
Egyik kéz befelé, másik lefelé véd |
Jodan Uke Gedan Barai |
Egyik kéz felfelé, másik lefelé véd |
GERI(KERI) - RUGÁS
Uchi Mawashi Geri |
Belső köríves rugás |
Soto Mawashi Geri |
Külső köríves rugás |
Mea Keage |
Láblendítée előre fel |
Hiza Geri |
Térddel rugás |
Kin Geri |
Hererugás |
Mea Geri |
Előre rugás |
Mawashi Geri |
Köríves rugás |
Yoko Keage |
Láblendítés oldalra |
Yoko Geri |
Oldalra rugás |
Kansetsu Geri |
Izületre rugás |
Ushiro Geri |
Hátra rugás |
Kiejtési tanácsadó
Y = j - pl. YAME="jame" ;
CH = cs - pl. CHUI="csui" ;
J = dzs - pl. JOGAI="dzsogái" ;
S = sz - pl. SEIZA="szeizá" ;
SH = s - pl. SHIRO="siro" ;
TS = c - pl. MASUTATSU="Maszutacu"